Kathatym Imaginative Pictures (KIP) = katathym képélmény
A módosult tudatállapotban végzett ülés során a páciens számára egy kvázi-reális belső világ bontakozik ki, kicsit hasonlóan az álomhoz, csak itt aktívan alakíthatjuk a történéseket. Az elképzelt tartalom és a tudattalan problematika között összefüggés van: érzések, konfliktusok, vágyak, szorongások, kapcsolati mintázatok és a belső erőforrások képi-szimbolikus formában jelenhetnek meg.
Az ellazulást segítő indukció után a terapeuta egy ún. hívókép elképzelését kéri a pácienstől. A hívókép egyrészt segíti a képekben való gondolkodási folyamat elindulását, másrészt kristályosodási pontként szolgál, amelybe az egyes tudattalan impulzusok és elfojtott komplexusok kivetülhetnek.
A belső képáramlásban amit a páciens „lát”, érzékel és átél, annak alakulását saját pszichodinamikája, belső konfliktusai és aktuális érzelmi állapota határozza meg. Az egyes elemek, történések és azok változásai szimbolikus jelentést hordozhatnak.
A szimbólumokon belül műveletek végezhetők, a konfliktusok megjeleníthetők és átdolgozhatók.
A szimbólumon – a képben – végzett művelet közvetlen változtató hatással lehet az intrapszichés struktúrára, amelynek egy része tudatos belátás nélkül is végbemehet. Ha a képben a kliens képessé válik egy probléma meghaladására, az új megoldásmód az életben is hozzáférhetőbbé válik; és fordítva, ha az életben még nem képes a probléma megoldására, az a képben is megnyilvánul.
A spontán felbukkanó képi tartalmakat a tudatos, racionális kontroll kevésbé irányítja, ezért gyorsan felszínre hozhatóak olyan összefüggések, amelyek verbális feldolgozás során nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhetők.
A terápiás ülés elején és végén történő beszélgetés biztosítja azt a keretet, amelyben az imagináció során átélt folyamat verbálisan is feldolgozható, így az élmény a megértés – belátás – meghaladás szintjén is integrálódhat a személyiségbe.
Neurolingvisztikus programozás (NLP)
A neurolingvisztikus programozás (NLP) olyan kommunikációs és önismereti módszerek összessége, amelyek azt vizsgálják, hogyan kapcsolódnak össze gondolataink, belső képeink, érzéseink, nyelvi mintáink és viselkedésünk.
Az NLP technikái ezeknek a belső mintázatoknak a felismerésével és tudatos módosításával dolgoznak. Segítségükkel egy problémát más nézőpontból szemlélhetünk, megváltoztathatjuk egy kellemetlen élmény belső reprezentációját, hozzáférhetőbbé tehetünk korábbi erőforrásokat, illetve új reakció- és viselkedésmódokat alakíthatunk ki.
Célja nem a múlt megváltoztatása, hanem annak elősegítése, hogy a múlt tapasztalatai a jelenben már ne csak automatikus reakciókat váltsanak ki, hanem nagyobb választási szabadságunk legyen abban, hogyan érzünk, gondolkodunk és cselekszünk.
Viselkedés-hipnózis
A viselkedés-hipnózis célja a nem kívánt viselkedésminták megváltoztatása és új, adaptívabb működésmódok kialakítása módosult tudatállapot, és gyakorlás segítségével.
Mindennapi viselkedésünk jelentős részét automatikusan működő szokások, beidegződések és érzelmi reakciók irányítják. Sokszor pontosan tudjuk, mit szeretnénk másképp csinálni, mégis újra és újra ugyanabba a mintába kerülünk. Hipnózisban lehetőség nyílik arra, hogy ezeket az automatikus folyamatokat közvetlenül megváltoztassuk.
A kliens módosult tudatállapotban elképzelheti és átélheti önmagát olyan helyzetekben, amelyekben már az új módon reagál: nyugodtabban, adaptívan, nagyobb önkontrollal.
A cél : a tudatosan választott új viselkedés támogatása és annak belső megerősítése. A hétköznapi életben vett gyakorlás itt sem maradhat el, de a hipnózis nagyban megkönnyíti az új viselkedésre való átállást.
Regressziós hipnózis
Hipnózisban lehetőség nyílik a problémákat okozó fontos emlékek átdolgozására, hogy azok ne befolyásolják a jelenbeli működést kóros- káros irányba. A legtöbbször ezek az emlékek nem tudatosak, de módosult tudatállapotban – pl. egy jelenbeli érzés mentén – felidézhetőek és átdolgozhatóak.
A kliens felnőtt énjével, annak minden tapasztalatával és bölcsességével visszatér gyermekkori önmagához hogy megadja a kicsinek azt, amit ott és akkor nem kapott meg – így a hiány feltöltődik, és a szükséglet már nem hat kényszerítő erővel a mostban. A korrektív érzelmi élmény súlyos tarumák esetében (PTSD) is használható.
Szorongásoldó technikák
Progresszív relaxáció – az ellazulásra képteleneknek
Biztonságos hely – önmagadban
Mindfulness
Légzéskontroll
Jóga nidra
Az önmagát figyelő öntudat
Számos technika létezik a szorongással való megküzdésre: a múltban gyökerező eredet, séma felkutatása mellett ezeknek az elsajátításával a jelenben is tehetünk a negatív érzések ellen. Nincs egyetlen csodamódszer, mindenkivel személyre szabottan, a személyiségének és szükségleteinek megfelelően dolgozunk. Igény szerint otthon is hallgatható hangfelvétellel támogatjuk a gyakorlást.
Aktív-éber hipnózis (ÁÉH)
Az aktív-éber hipnózis a hipnózis olyan formája, amelyben a módosult tudatállapot nem testi ellazulással, hanem aktivitással, ritmikus mozgással és fokozott bevonódással valósul meg.
ÁÉH során az ismétlődő, ritmikus mozgás (szobabickli tekerése) segíti a külső ingerek háttérbe kerülését és egy erősen fókuszált figyelmi állapot kialakulását. Az imagináció, a szuggesztiók és a belső élmények intenzívebbé válhatnak, miközben a mozgás megerősíti a kompetencia érzését.
Az aktív-éber hipnózis azok számára lehet ajánlott, akik számára a hagyományos, fekvő vagy relaxációra épülő hipnotikus helyzet kevésbé megfelelő, illetve akik kifejezetten igénylik az aktív, tevőleges működést terápiájukban is.
A módszer kifejezetten alkalmas az erőforrások aktiválására, nehéz élethelyzetek leküzdésére, a fizikai vagy szellemi teljesítmény fokozására.
Aktív-éber autohipnózis (ÁÉaH)
Az aktív-éber hipnózis egy sajátos formája, amikor a kliens megtanulja hogyan vigye saját magát módosult tudatállapotba futás / biciklizés / evezés / trénerezés – egy szóval: ritmikusan ismétlődő mozgás segítségével. Ez egy képesség, amit egy életre magával vihet, amivel a sportolás tevékenysége összekapcsolható a lelki fejlődéssel.
Az ÁÉaH elsajátítása az “archetípusok aktiválásának” alapja is egyben.
